Budapest történelmi zsidónegyedében, Erzsébetváros szívében található egy patinás, hangulatos közterület, amelynek neve szorosan összefonódik a magyar főváros orvostörténetével és építészeti örökségével. A legtöbben a benne magasodó, szemet gyönyörködtető mór stílusú épületről ismerik ezt a helyszínt, ám kevesen tudják, hogy az elnevezés mögött a tizenkilencedik századi Pest egyik legmeghatározóbb, legsokoldalúbb alakja áll. Rumbach Sebestyén nem csupán elismert orvosdoktorként és a szegények elkötelezett gyógyítójaként hagyott mély nyomot a város életében, hanem a pesti balneológia úttörőjeként is. Életútja, humanitárius munkássága, valamint az általa hátrahagyott városi és építészeti emlékek olyan komplex örökséget alkotnak, amely mind a mai napig meghatározza a belváros ezen szegletének kulturális karakterét.
A Rumbach Sebestyén utca kialakulása és elhelyezkedése Erzsébetvárosban
Budapest történelmi zsidónegyedében, Erzsébetváros szívében húzódik egy keskeny, rendkívül hangulatos útvonal, amely a Király utcát és a Wesselényi utcát köti össze egymással. A Rumbach Sebestyén utca neve szinte mindenkinek ismerősen cseng, aki valaha is megfordult a főváros ezen dinamikusan lüktető részén, vagy megcsodálta az ott magasodó, keleti jegyeket viselő épületegyüttest. A közterület története egészen a tizennyolcadik század végére nyúlik vissza, amikor Pest városa lendületes növekedésnek indult, és elkezdett túlterjeszkedni a régi, középkori eredetű városfalakon, amelyek a mai Károly körút vonalában húzódtak.
A mai Király utca és Dob utca közötti területen ebben az időszakban még főként kertek, gyümölcsösök és mezőgazdasági majorok terültek el. Rumbach Sebestyénnek 1806 és 1833 között a tulajdonában állt egy hatalmas, jelentős forgalmat lebonyolító átjáróház az akkori Országúton, a mai Károly körút 9. szám alatt. Ennek az ingatlannak a hátsó kapuja egy akkor még névtelen, újonnan megnyitott keskeny utcácskára nyílt. Mivel Rumbach doktor rendkívül köztiszteletben álló, széles körben ismert és népszerű személyiség volt, a pesti polgárok a mindennapi köznyelvben hamarosan róla kezdték elnevezni a korábban névtelen átjárót. A városi köztudatban gyökeret vert elnevezést végül 1874-ben hivatalosan is elismerték, amikor a közterület a fővárosi utcajegyzékben Rumbach utca (németül Rombachgasse) néven szerepelt, majd a későbbi névrendezések során nyerte el mai, teljes formáját.
Rumbach Sebestyén orvosi pályafutása és önzetlen társadalmi szerepvállalása
Rumbach (eredetileg Rombach) Sebestyén (1761–1844) nagybányai származású, német gyökerekkel rendelkező orvos és balneológus volt. A gyógyítás iránti elhivatottság családi örökségként kísérte életét, hiszen édesapja, Rombach Mátyás elismert katonai és bányasebész volt. Sebestyén a felsőfokú orvosi tanulmányait Budán kezdte meg, majd a Bécsi Egyetemen fejezte be, ahol 1788-ban avatták orvosdoktorrá. A diplomája megszerzését követően Pestre költözött, és a gyorsan fejlődő Terézvárosban nyitotta meg magánpraxisát. Rumbach doktor rövid idő alatt kivívta a pesti lakosság és a városi vezetés mély tiszteletét.
Munkásságát a magas szintű szakmai felkészültség mellett kivételes humanizmus jellemezte:
- Ingyenes gyógykezelés: Rendszeresen és ellenszolgáltatás nélkül gyógyította a pesti szegényeket és a rászoruló polgárokat.
- Kórházi szolgálat: A pesti katonai kórházban hosszú időn keresztül teljesen fizetség nélkül vállalt orvosi feladatokat.
- Közegészségügyi tisztség: Kiemelkedő szakmai elismertségének köszönhetően 1798-ban Pest városának tisztiorvosává nevezték ki.
Társadalmi szerepvállalása és a közösség érdekében végzett önzetlen munkája elismeréseként I. Ferenc császár 1805-ben magyar nemesi rangra emelte az orvost, megerősítve ezzel helyét a várostörténet kiemelkedő alakjai között.
A pesti Vasasfürdő megalapítása és a balneológia kezdetei
Rumbach Sebestyén nevéhez fűződik a pesti balneológia, vagyis a gyógyfürdőtan történetének egyik legfontosabb mérföldköve. Az orvos 1800-ban vásárolt egy kiterjedt, homokos talajú telket a mai Podmaniczky utca és Munkácsy Mihály utca sarkán, a Városliget szomszédságában, ahol eredetileg szőlőműveléssel kívánt foglalkozni. A terület előkészítése során végzett kútásási munkálatok azonban váratlan fordulatot hoztak: a munkások jelentős mennyiségű, vasban gazdag forrásvízre bukkantak a föld mélyén.
Rumbach doktor orvosként azonnal felismerte a kiemelkedő ásványianyag-tartalmú víz gyógyhatásait. A szőlőskert kialakításának tervét félretéve úgy döntött, hogy a városlakók egészségének szolgálatába állítja a forrást. Hosszadalmas előkészületek után 1806-ban megnyitotta Pest legelső gyógyfürdőjét, amelyet a köznyelv Vasasfürdőként, németül Eisenbadként, illetve Rombach Vas Fürdőjeként emlegetett. A fürdőlétesítmény komplex szolgáltatásokat nyújtott: a kádfürdők mellett egy kisebb szálloda és egy vendéglő is helyet kapott benne. A létesítmény gyorsan a gyógyulni vágyók és a zöldövezetbe készülő pesti polgárság egyik legnépszerűbb pihenő- és találkozóhelyévé vált, megalapozva a főváros későbbi fürdókultúráját.
Az Otto Wagner által tervezett mór stílusú zsinagóga építészeti sajátosságai
A róla elnevezett utca legfőbb építészeti ékessége és nemzetközileg is számon tartott jelképe a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, amelyet a köznyelvben gyakran Kis zsinagógaként is emlegetnek, megkülönböztetve azt a közeli Dohány utcai épületegyüttestől. Az imaházat a pesti zsidóság mérsékelten konzervatív, úgynevezett Status Quo Ante irányzata építtette 1870 és 1873 között. A tervezéssel a fiatal osztrák építészt, Otto Wagnert bízták meg, aki a bécsi szecesszió későbbi meghatározó úttörője lett. Az épület kivitelezési munkálatait Buzzi Bódog (Felix Buzzi) vezette.
Az építmény stílusát tekintve a historizmus körébe sorolható, kiemelkedő mór és bizánci elemekkel ötvözve. A belső térben összesen 1265 ülőhely található. Bár a homlokzat visszafogottan és harmonikusan illeszkedik a zártsorú utcai beépítéshez, a beltérbe lépve egyedülálló látvány fogadja a belépőt. A tervező egy nyolcszögletű, kupolás centrális teret hozott létre, amelynek alátámasztására a kor legmodernebb, fémvázas szerkezeti megoldásait alkalmazta. A belső falakat az iszlám művészet világa ihlette: kék, vörös és arany színekben pompázó arabeszkek, valamint finom gipszdíszítések teszik az épületet a kilencvenhatos korszak előtti pesti építészet páratlan remekművévé.
A zsinagóga nehéz történelmi időszakai és modern újjászületése
A huszadik század viharai mély nyomot hagytak a patinás épület történetében. A második világháború idején, 1941-ben a magyar hatóságok internálótábort rendeztek be a falai között. Itt gyűjtötték össze azokat a zsidó származású embereket, akik nem tudták igazolni állampolgárságukat, és innen indították útnak azt a mintegy húszezer főt számláló csoportot, akiket a kamenyeck-podolszki mészárlás során gyilkoltak meg. 1944-ben a zsinagóga a pesti gettó területére került. A világégést követően az épület állapota fokozatosan romlani kezdett, és az 1950-es évek végére a hitélet teljesen megszűnt benne. Az épület évtizedekre elhagyatottá vált, raktárként szolgált, miközben tetőszerkezete beázott, és a belső díszítések súlyos károkat szenvedtek.
A megmenetelt a 2010-es évek hozták el, amikor egy átfogó állami rekonstrukciós program keretében, mintegy 3,2 milliárd forintos költségvetésből teljes körűen felújították az ingatlant. A restaurálási munkálatokat követően, 2021-ben a zsinagóga ismét megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt. Napjainkban az épület kettős funkciót tölt be: a szakrális események mellett kortárs kulturális és közösségi központként üzemel, ahol rendszeresen tartanak komoly- és könnyűzenei koncerteket, képzőművészeti kiállításokat, valamint színházi előadásokat. Bár Rumbach doktor egykori Vasasfürdője ma már csak a várostörténeti leírásokban létezik, a róla elnevezett utca és a restaurált épület emléket állít Pest aranykorának és az orvos önzetlen munkásságának.
