A 20. század első felének magyar szellemi élete és tudományossága szinte egyedülálló módon érlelte ki a sokoldalú, reneszánsz típusú gondolkodókat. Közülük is kiemelkedő, mégis méltatlanul keveset emlegetett alak Dr. Madzsar József, aki orvosként, társadalomtudósként, könyvtárszervezőként és műszaki újítóként egyaránt maradandót alkotott. Munkássága a természetfejlődés orvosi alapkérdéseitől a népegészségügyi reformokon át egészen a repüléstechnika korai kísérleteiig terjedt, miközben életét mindvégig a társadalmi jobbítás iránti elkötelezettség és a tudományos alaposság jellemezte.
Gyermekkor és formáló évek Nagykárolyban
Madzsar József 1876. március 12-én látta meg a napvilágot Dicsőszentmártonban, ám szellemi fejlődése és korai neveltetése Nagykárolyhoz kötődik. Édesapja, a nagykárolyi távírda főnöke, rendkívül felvilágosult és haladó szellemben nevelte fiait, Józsefet és Imrét. Az otthoni környezetben kísérletezésre alkalmas laboratóriumot rendezett be számukra fizikai és kémiai kísérletekhez, a nyári szünetekben pedig iparosmesterek mellé adta őket segédnek. Ez a gyakorlatias, kísérletező nevelési módszer alapozta meg Madzsar életre szóló technikai fogékonyságát és határtalan kíváncsiságát. Gimnáziumi tanulmányait a nagykárolyi piarista gimnáziumban végezte, ahol meghatározó, életre szóló barátságot kötött a kor két szellemi óriásával, Ady Endrével és Jászi Oszkárral.
Orvosi pálya és a házasság Jászi Alice alakjával
A budapesti orvosi egyetemen 1898-ban megszerzett diploma után Madzsar József megkezdte gyógyító praxisát, ahol hamar megmutatkozott nyitottsága a legújabb orvostechnikai megoldások iránt. Magánélete és hivatása 1901-ben fonódott össze szorosan, amikor feleségül vette gyermekkori barátnőjét, Jászi Alice-t, Jászi Oszkár húgát. Házasságuk nem csupán érzelmi közösséget jelentett, hanem a hazai egészségügy és testkultúra szempontjából is kiemelkedő szellemi műhellyé vált.
Jászi Alice saját gerincbántalmai miatt kezdett mélyrehatóan foglalkozni a mozgásterápiával, majd Berlinben, Bess Mensendiecknél sajátította el a modern módszertant. Ebből kiindulva Jászi Alice a magyar gyógy-, ortopéd- és terhességi torna megteremtőjévé, valamint a terület nemzetközileg is elismert úttörőjévé vált. A házaspár közös szemlélete hűen tükrözte azt a megközelítést, amellyel a megelőzést és a testi épség megőrzését a gyógyítás szerves részének tekintették.
Társadalmi egészségügy és az alkoholizmus elleni küzdelem
Madzsar József orvosi tevékenysége során korán felismerte, hogy a lakosság egészségi állapotát nem csupán az egyes betegségek orvoslása, hanem a mélyben húzódó társadalmi tényezők határozzák meg. Különös figyelmet fordított a szeszesital-fogyasztás pusztító hatásaira, amelyet nem egyszerű egyéni morális gyengeségként, hanem súlyos népegészségügyi és szociális problémaként értelmezett. A szervezett fellépés érdekében 1903-ban kezdeményezte az Orvosegyesület Alkoholbizottságának felállítását, majd 1909-ben megalapította az Alkoholellenes Munkásegyletet, amely a felvilágosításra és a megelőzésre helyezte a hangsúlyt.
Tudományos munkásságában a darwinizmus és a lamarckizmus eszméit képviselte, amelyeket a Galilei Körben tartott előadásain és egyetemi szemináriumain is rendszerezetten oktatott. 1917-ben a pesti egyetem orvostudományi karán a társadalom-egészségtan magántanárává avatták. Kiemelt feladatának tekintette az anya- és csecsemővédelem ügyét: határozottan szorgalmazta a védőnői hálózat kiépítését, a kismamák szociális támogatását és a jövő nemzedékek egészségügyi feltételeinek javítását, különösen az első világháború okozta nehéz társadalmi körülmények között.
A könyvtárügyi reformok és a gyermekkönyvtár megalapítása
Madzsar életében a kultúra és a tudás terjesztése legalább olyan hangsúlyos szerepet kapott, mint az orvostudomány. Szabó Ervin szellemi köréhez csatlakozva 1912-től a Fővárosi Könyvtár főkönyvtárosaként kapcsolódott be a hazai könyvtárügy modernizálásába. Szabó Ervin 1918-ban bekövetkezett halála után ő vette át az intézmény igazgatását, és elszántan látott hozzá a szakmai munka alapvető reformjához.
Felismerve a korabeli katalogizálási rendszerek hiányosságait, Madzsar meghonosította az Egyetemes Tizedes Osztályozást (ETO) a fővárosi könyvtári hálózatban, ami lehetővé tette a szakirodalom – beleértve a legfrissebb orvosi és természettudományos műveket – pontos és gyors visszakeresését. Emellett úttörő szerepet vállalt a fiókkönyvtári hálózat kiépítésében és fejlesztésében, amellyel a művelődés lehetőségét a szélesebb néprétegek számára is elérhetővé tette. Elkötelezetten támogatta a gyermekkönyvtári mozgalmat is, hozzájárulva a fiatalabb generációk rendszeres és szakszerű olvasóvá nevelésének alapjaihoz.
Úttörő műszaki és tudományos munkák a helikoptertől a lexikonokig
Madzsar József kivételes sokoldalúsága a műszaki tudományok és a tudományos ismeretterjesztés területén is maradandó nyomot hagyott. Gyermekkori kísérletező kedve felnőttként a repüléstechnika korai úttörői közé emelte: Bartha Miksával közösen egy stabil és kormányozható emelő forgószárny-szerkezetet tervezett. A helikopter-fejlesztés korai szakaszában született konstrukciót 1909-ben 249 702-es számon német birodalmi szabadalomként is bejegyezték, bizonyítva a szerzők mérnöki intuícióját és technikai látásmódját.
A tudományok népszerűsítése terén végzett munkássága hasonlóan meghatározó volt. Főszerkesztőként jegyezte az 1926-ban megjelent, nagy ívű Az egészség enciklopédiája című kiadványt, amely a laikus közönség számára is közérthető módon foglalta össze az egészségmegőrzés és a betegségek megelőzésének legfontosabb ismereteit. 1928-ban főszerkesztője volt az áttörő jelentőségű Társadalmi Lexikonnak, emellett pedig aktívan közreműködött a korszak mérvadó lexikonjainak – köztük a Révai-, a Tolnai- és a Genius-lexikonoknak – a szerkesztési munkálataiban, összefogva a korabeli társadalomtudományi és természettudományos ismereteket.
Politikai szerepvállalás az emigráció és a tragikus végzet útján
Madzsar a politika világában is aktív szerepet vállalt. 1914-ben alapító tagja és alelnöke lett a Polgári Radikális Pártnak. Az 1918-as őszirózsás forradalom után népjóléti államtitkárrá nevezték ki, majd a Tanácsköztársaság időszakában népbiztoshelyettesként a közegészségügyi rendszer átalakításán fáradozott. A tanácskormány bukását követően letartóztatták, majd 1921-ben emigrációba kényszerült, ahonnan Bécsen és Szkopjén keresztül vezetett az útja.
Bár 1924-ben hazatért Magyarországra, orvosi gyakorlatot nem folytathatott. Bekapcsolódott az illegális kommunista mozgalomba és a Társadalmi Szemle szerkesztésébe, ami miatt a hatóságok folyamatosan zaklatták és többször is őrizetbe vették. Felesége halála után, 1936-ban a Szovjetunióba emigrált, ám a sztálini terror időszaka számára is tragikus fordulatot hozott. 1938 februárjában koholt vádak alapján letartóztatták, és a sztálini tisztogatások áldozataként hunyt el a Gulágon, a rendelkezésre álló adatok szerint Arhangelszk térségében, 1940 vagy 1944 folyamán.
Madzsar József legfontosabb művei és tudományos öröksége
Madzsar József rendkívül gazdag és szerteágazó publikációs életművet hagyott az utókorra, amely hűen tükrözi az orvostudomány, a társadalomelmélet és a természettudományi ismeretterjesztés iránti elkötelezettségét. Legfontosabb önálló és szerkesztett művei a következők:
- A szeszes italok hatása az utódokra (1905)
- Darwinizmus és Lamarckizmus (1909)
- A jövő nemzedék védelme és a háború (1916)
- A meddő Budapest (1916)
- Az ember származása és a származástan vázlata (1918)
- Az egészség enciklopédiája (Szerk., 1926)
- Társadalmi Lexikon (Szerk., 1928)
Bár politikai szerepvállalása és szovjetunióbeli tragikus sorsa miatt munkásságát a későbbi évtizedekben sokáig méltatlanul elhallgatták vagy egyoldalúan értékelték, tudományos és intézményszervezői öröksége vitathatatlan. A modern magyar népegészségügy, a gyermekkönyvtári hálózat, a rendszerezett lexikonszerkesztés és a korai repüléstechnika története egyaránt a 20. század e kiemelkedő, sokoldalú alakjaként őrzi Madzsar József emlékét.
