{"id":119,"date":"2026-09-07T10:10:06","date_gmt":"2026-09-07T08:10:06","guid":{"rendered":"https:\/\/yellowbird.hu\/?p=119"},"modified":"2026-09-17T10:12:14","modified_gmt":"2026-09-17T08:12:14","slug":"orwell","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/yellowbird.hu\/orwell\/","title":{"rendered":"George Orwell \u00e9lete munk\u00e1ss\u00e1ga \u00e9s szellemi \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge"},"content":{"rendered":"\n<p class=\"wp-block-paragraph\">George Orwell a 20. sz\u00e1zadi vil\u00e1girodalom \u00e9s politikai gondolkod\u00e1s egyik legmeghat\u00e1roz\u00f3bb, pr\u00f3f\u00e9tikus l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d\u00fa alakja. B\u00e1r neve sokak sz\u00e1m\u00e1ra egyet jelent a diszt\u00f3pikus irodalommal, a megfigyel\u0151\u00e1llam fenyeget\u00e9s\u00e9vel \u00e9s a politikai propaganda elleni k\u00fczdelemmel, munk\u00e1ss\u00e1ga j\u00f3val t\u00falmutat a sz\u00e9p\u00edr\u00e1s keretein. Egyszerre volt elk\u00f6telezett \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, \u00e1that\u00f3 erej\u0171 essz\u00e9\u00edr\u00f3, a t\u00e1rsadalmi igazs\u00e1gtalans\u00e1gok szigor\u00fa b\u00edr\u00e1l\u00f3ja \u00e9s a demokratikus szocializmus t\u00e1mogat\u00f3ja. \u00c9let\u00fatja \u00e9s szem\u00e9lyes tapasztalatai szorosan \u00f6sszefon\u00f3dtak a kor legnagyobb t\u00f6rt\u00e9nelmi megr\u00e1zk\u00f3dtat\u00e1saival, \u00e9s ez az egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 \u00e9lm\u00e9nyanyag form\u00e1lta \u00e1tfog\u00f3, ma is rendk\u00edv\u00fcl aktu\u00e1lis szellemi \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\">Ki volt George Orwell \u00e9s hogyan form\u00e1lta \u00e9let\u00fatja a szeml\u00e9let\u00e9t<\/h2>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Az \u00edr\u00f3 Eric Arthur Blair n\u00e9ven sz\u00fcletett 1903. j\u00fanius 25-\u00e9n a brit indiai Motihariban, ahol \u00e9desapja a gyarmati k\u00f6zigazgat\u00e1s tisztvisel\u0151jek\u00e9nt tev\u00e9kenykedett az \u00f3piumoszt\u00e1lyon. Eric kisgyermekk\u00e9nt \u00e9desanyj\u00e1val t\u00e9rt vissza Angli\u00e1ba, ahol kimagasl\u00f3 tanulm\u00e1nyi eredm\u00e9nyeinek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en \u00f6szt\u00f6nd\u00edjat nyert a brit elit neveld\u00e9j\u00e9be, a neves Eton College-ba.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">B\u00e1r az etoni \u00e9vek m\u00e9lyrehat\u00f3an alak\u00edtott\u00e1k szellemi horizontj\u00e1t, a tanulm\u00e1nyok befejezt\u00e9vel nem az egyetemi p\u00e1ly\u00e1t v\u00e1lasztotta. 1922-ben bel\u00e9pett a brit birodalmi rend\u0151rs\u00e9g k\u00f6tel\u00e9k\u00e9be, \u00e9s Burm\u00e1ban v\u00e1llalt szolg\u00e1latot. Az ott elt\u00f6lt\u00f6tt \u00f6t esztend\u0151 alapjaiban rengette meg vil\u00e1gk\u00e9p\u00e9t: a gyarmatos\u00edt\u00e1s elnyom\u00f3 mechanizmusaival, a kegyetlens\u00e9ggel \u00e9s a faji megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9ssel val\u00f3 k\u00f6zvetlen szembes\u00fcl\u00e9s m\u00e9ly b\u0171ntudatot \u00e9s ki\u00e1br\u00e1ndults\u00e1got \u00e9bresztett benne. 1927-ben v\u00e9gleg kil\u00e9pett a rend\u0151rs\u00e9gt\u0151l, hogy az \u00edr\u00e1snak szentelje \u00e9let\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A burmai \u00e9vek ut\u00e1n \u00fagy \u00e9rezte, vezekelnie kell a gyarmati elnyom\u00e1sban v\u00e1llalt szerep\u00e9\u00e9rt, ez\u00e9rt elhat\u00e1rozta, hogy k\u00f6zelebbr\u0151l megismeri a t\u00e1rsadalom legkiszolg\u00e1ltatottabb r\u00e9tegeit. \u00c9veken \u00e1t \u00f6nk\u00e9ntes szeg\u00e9nys\u00e9gben \u00e9lt London \u00e9s P\u00e1rizs nyomornegyedeiben, alkalmi munk\u00e1kb\u00f3l \u00e9s mosogat\u00e1sb\u00f3l tartva el mag\u00e1t. Ezekb\u0151l a megr\u00e1z\u00f3 tapasztalatokb\u00f3l sz\u00fcletett meg 1933-ban els\u0151 k\u00f6nyve, a <em>Csavarg\u00f3k\u00e9nt P\u00e1rizsban \u00e9s Londonban<\/em>. Csal\u00e1dja v\u00e9delm\u00e9ben ekkor vette fel a George Orwell \u00edr\u00f3i nevet, amelyben a \u201eGeorge\u201d a tipikus angol keresztnevet, az \u201eOrwell\u201d pedig egy kedvelt suffolki foly\u00f3t jel\u00f6lt.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Politikai eszm\u00e9l\u00e9s\u00e9nek \u00e9s tiszt\u00e1nl\u00e1t\u00e1s\u00e1nak legf\u0151bb m\u00e9rf\u00f6ldk\u00f6v\u00e9t a spanyol polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa jelentette. 1936-ban Spanyolorsz\u00e1gba utazott, hogy fegyverrel harcoljon Franco fasiszta csapatai ellen a k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1giak oldal\u00e1n. A fronton s\u00falyos toroks\u00e9r\u00fcl\u00e9st szenvedett, amikor egy goly\u00f3 \u00e1tf\u00farta a nyak\u00e1t, de a harct\u00e9ri sebes\u00fcl\u00e9sn\u00e9l is nagyobb megr\u00e1zk\u00f3dtat\u00e1st jelentett sz\u00e1m\u00e1ra a h\u00e1torsz\u00e1gi val\u00f3s\u00e1g: Barcelona utc\u00e1in szembes\u00fclt azzal, mik\u00e9nt sz\u00e1molnak le a szovjet ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00fa kommunist\u00e1k a t\u00f6bbi baloldali \u00e9s anarchista csoporttal. A szt\u00e1linista tisztogat\u00e1sok el\u0151l menek\u00fclni k\u00e9nyszer\u00fclt, ami v\u00e9g\u00e9rv\u00e9nyesen a totalit\u00e1rius diktat\u00far\u00e1k engesztelhetetlen ellenfel\u00e9v\u00e9 tette. Spanyolorsz\u00e1gi \u00e9lm\u00e9nyeit a <em>H\u00f3dolat Katal\u00f3ni\u00e1nak<\/em> c\u00edm\u0171 dokumentumreg\u00e9ny\u00e9ben \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">S\u00falyos t\u00fcd\u0151betegs\u00e9ggel k\u00fczdve, a sk\u00f3ciai Jura sziget\u00e9nek szinte izol\u00e1lt k\u00f6rnyezet\u00e9ben fejezte be f\u0151 m\u0171v\u00e9t, miel\u0151tt 1950. janu\u00e1r 21-\u00e9n, mind\u00f6ssze 46 \u00e9vesen Londonban elhunyt.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Az \u00e9let\u00fat kulcsfontoss\u00e1g\u00fa \u00e1llom\u00e1sai:<\/p>\n\n\n\n<ul class=\"wp-block-list\"><li><strong>1903:<\/strong> Megsz\u00fcletik Eric Arthur Blair n\u00e9ven az indiai Motihariban.<\/li><li><strong>1917\u20131921:<\/strong> Az Eton College \u00f6szt\u00f6nd\u00edjas di\u00e1kjak\u00e9nt folytatja tanulm\u00e1nyait.<\/li><li><strong>1922\u20131927:<\/strong> Birodalmi rend\u0151ri szolg\u00e1lat Burm\u00e1ban, amely ki\u00e1br\u00e1nd\u00edtja a gyarmati rendszerb\u0151l.<\/li><li><strong>1928\u20131932:<\/strong> \u00d6nk\u00e9ntes szeg\u00e9nys\u00e9g P\u00e1rizsban \u00e9s Londonban a t\u00e1rsadalmi elesetts\u00e9g felt\u00e1r\u00e1s\u00e1ra.<\/li><li><strong>1933:<\/strong> Megjelenik els\u0151 k\u00f6nyve, \u00e9s felveszi a George Orwell nevet a csal\u00e1d k\u00edm\u00e9l\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben.<\/li><li><strong>1936\u20131937:<\/strong> R\u00e9szv\u00e9tel a spanyol polg\u00e1rh\u00e1bor\u00faban, s\u00falyos sebes\u00fcl\u00e9s \u00e9s a szt\u00e1linista elnyom\u00e1ssal val\u00f3 szembes\u00fcl\u00e9s.<\/li><li><strong>1950:<\/strong> Korai hal\u00e1la Londonban a hosszan tart\u00f3 tuberkul\u00f3zis k\u00f6vetkezt\u00e9ben.<\/li><\/ul>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\">Az \u00c1llatfarm \u00e9s a hatalomgyakorl\u00e1s alleg\u00f3ri\u00e1ja<\/h2>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">George Orwell munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak egyik cs\u00facspontj\u00e1t az 1945-ben megjelent <em>\u00c1llatfarm<\/em> k\u00e9pviseli, amely a vil\u00e1girodalom egyik legmar\u00f3bb politikai szat\u00edr\u00e1ja \u00e9s allegorikus mes\u00e9je. A m\u0171 egy tanyasi \u00e1llatforradalom t\u00f6rt\u00e9net\u00e9n kereszt\u00fcl mutatja be a Szovjetuni\u00f3 kialakul\u00e1s\u00e1t, valamint a szt\u00e1lini diktat\u00fara ki\u00e9p\u00fcl\u00e9s\u00e9nek prec\u00edz g\u00e9pezet\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A reg\u00e9ny k\u00f6zponti t\u00e9m\u00e1ja a hatalomgyakorl\u00e1s term\u00e9szet\u00e9nek \u00e9s a politikai eszm\u00e9k torzul\u00e1s\u00e1nak vizsg\u00e1lata. Az \u00e1llatok l\u00e1zad\u00e1sa eredend\u0151en nemes, egyenl\u0151s\u00e9gre \u00e9s igazs\u00e1goss\u00e1gra t\u00f6rekv\u0151 c\u00e9lokb\u00f3l fakad: megszabadulni az emberi elnyom\u00e1st\u00f3l \u00e9s l\u00e9trehozni egy olyan k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get, ahol minden \u00e9l\u0151l\u00e9ny egyenl\u0151 jogokkal b\u00edr. A hatalom megragad\u00e1sa ut\u00e1n azonban a vezet\u0151 szerepbe ker\u00fcl\u0151 diszn\u00f3k fokozatosan \u00e1tveszik a kor\u00e1bbi elnyom\u00f3k viselked\u00e9si mint\u00e1it.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Orwell mesteri m\u00f3don vil\u00e1g\u00edt r\u00e1 arra a folyamatra, mik\u00e9nt v\u00e1lik a hatalomv\u00e1gy \u00e9s a korrupci\u00f3 hat\u00e1s\u00e1ra a kinyilv\u00e1n\u00edtott egyenl\u0151s\u00e9g k\u00e9pmutat\u00f3 elnyom\u00e1ss\u00e1. A kezdeti demokratikus elvek l\u00e9p\u00e9sr\u0151l l\u00e9p\u00e9sre m\u00f3dosulnak, a propaganda \u00e9s a f\u00e9lelemkelt\u00e9s eszk\u00f6zeivel manipul\u00e1lva a t\u00f6bbs\u00e9g gyan\u00fatlans\u00e1g\u00e1t. Az <em>\u00c1llatfarm<\/em> szeml\u00e9letesen igazolja, hogy a kontroll n\u00e9lk\u00fcli hatalom sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en kitermeli az \u00faj kiv\u00e1lts\u00e1gos oszt\u00e1lyt, el\u00e1rulva a forradalom eredeti eszm\u00e9nyeit.<\/p>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\">A nagy testv\u00e9r figyel \u00e9s a megfigyel\u00e9s az 1984 c\u00edm\u0171 reg\u00e9nyben<\/h2>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Az 1949-ben megjelent <em>1984<\/em> a vil\u00e1girodalom legismertebb \u00e9s legnagyobb hat\u00e1s\u00fa diszt\u00f3pi\u00e1ja, amely egy fikt\u00edv j\u00f6v\u0151beli szuper\u00e1llam, \u00d3ce\u00e1nia bels\u0151 m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9n kereszt\u00fcl mutatja be a tot\u00e1lis diktat\u00fara prec\u00edz kontrollmechanizmusait. A t\u00e1rsadalmat a P\u00e1rt \u00e9s annak l\u00e1thatatlan, m\u00e9gis minden\u00fctt jelen l\u00e9v\u0151 vezet\u0151je ir\u00e1ny\u00edtja, mik\u00f6zben az elnyom\u00e1s, a f\u00e9lelem \u00e9s a propaganda l\u00e9gk\u00f6re hat\u00e1rozza meg a polg\u00e1rok teljes \u00e9let\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A reg\u00e9ny egyik legs\u00falyosabb mot\u00edvuma a folyamatos megfigyel\u00e9s rendszere. A lak\u00e1sokban, munkahelyeken \u00e9s k\u00f6zter\u00fcleteken elhelyezett, kikapcsolhatatlan telek\u00e9peken kereszt\u00fcl a Gondolatrend\u0151rs\u00e9g minden emberi mozdulatot, halk s\u00f3hajt \u00e9s elfojtott gesztust ellen\u0151riz. Ebb\u0151l az elker\u00fclhetetlen \u00e9s fojtogat\u00f3 jelenl\u00e9tb\u0151l ered a m\u0171 sz\u00e1ll\u00f3ig\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt alapvet\u00e9se: \u201eA Nagy Testv\u00e9r figyel.\u201d Orwell azonban nem \u00e1ll meg a technol\u00f3giai kontroll bemutat\u00e1s\u00e1n\u00e1l, hanem m\u00e9lyrehat\u00f3an t\u00e1rgyalja a nyelvi \u00e9s ment\u00e1lis manipul\u00e1ci\u00f3 puszt\u00edt\u00f3 hat\u00e1sait is.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A hatalomgyakorl\u00e1s egyik legk\u00f6rm\u00f6nfontabb eszk\u00f6ze az \u00fajbesz\u00e9l (newspeak) nyelv szisztematikus kialak\u00edt\u00e1sa. A nyelvsz\u0171k\u00edt\u00e9s \u00e9s a sz\u00f3kincs c\u00e9lzatos lepuszt\u00edt\u00e1sa azt a c\u00e9lt szolg\u00e1lja, hogy mag\u00e1t a rendszerellenes gondolkod\u00e1st is lehetetlenn\u00e9 tegye. Amennyiben nincsenek szavak a szabads\u00e1g, az igazs\u00e1goss\u00e1g vagy a l\u00e1zad\u00e1s kifejez\u00e9s\u00e9re, a kritikai tudat elvesz\u00edti saj\u00e1t eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Ezt a t\u00f6rekv\u00e9st eg\u00e9sz\u00edti ki a val\u00f3s\u00e1g \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9nelem folyamatos \u00e1t\u00edr\u00e1sa. A m\u00falt dokumentumait, arch\u00edvumait \u00e9s statisztikai adatait nap mint nap m\u00f3dos\u00edtj\u00e1k a P\u00e1rt aktu\u00e1lis t\u00e9vedhetetlens\u00e9g\u00e9nek igazol\u00e1s\u00e1ra. A ment\u00e1lis al\u00e1vetetts\u00e9g tet\u0151pontj\u00e1t a duplagondolt (doublethink) fogalma jel\u00f6li ki: ez az a l\u00e9lektani mechanizmus, amelynek sor\u00e1n az egy\u00e9n k\u00e9pes egyszerre k\u00e9t, egym\u00e1snak teljesen ellentmond\u00f3 \u00e1ll\u00edt\u00e1st igaznak elfogadni \u00e9s sz\u00edvb\u0151l hinni azokban. A nyelvi \u00e9s t\u00f6rt\u00e9neti val\u00f3s\u00e1g manipul\u00e1l\u00e1sa \u00edgy teljesen lerombolja az egy\u00e9ni gondolkod\u00e1s f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Ez a h\u00e1rmas kontroll \u2013 a folyamatos fizikai megfigyel\u00e9s, a nyelvi k\u00e9szletek lefejez\u00e9se \u00e9s a m\u00falt \u00e1lland\u00f3 megm\u00e1s\u00edt\u00e1sa \u2013 v\u00e9gs\u0151 soron az emberi szem\u00e9lyis\u00e9g teljes lebont\u00e1s\u00e1hoz vezet. Az individualit\u00e1s megsz\u0171nik, a mag\u00e1n\u00e9let szf\u00e9r\u00e1ja eleny\u00e9szik, \u00e9s az egy\u00e9n nem csup\u00e1n engedelmeskedik a diktat\u00far\u00e1nak, hanem elvesz\u00edti k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t arra is, hogy saj\u00e1t bels\u0151 vil\u00e1g\u00e1ban meg\u0151rizze a f\u00fcggetlen igazs\u00e1got.<\/p>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\">Az orwelli vil\u00e1g jelent\u00e9se \u00e9s modern kori aktualit\u00e1sa<\/h2>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Az \u00edr\u00f3 nev\u00e9b\u0151l k\u00e9pzett kifejez\u00e9s ma m\u00e1r a politikai \u00e9s t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyi k\u00f6zbesz\u00e9d szerves r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. Az orwelli vil\u00e1g jelent\u00e9se alapvet\u0151en a mindenkori korm\u00e1nyzati t\u00falterjeszked\u00e9sre, a t\u00f6meges lakoss\u00e1gi megfigyel\u00e9sre, a manipulat\u00edv propagand\u00e1ra \u00e9s a szisztematikus hazugs\u00e1gokra utal. Ez a fogalom olyan t\u00e1rsadalmi berendezked\u00e9st jel\u00f6l, ahol a hatalom az igazs\u00e1g monopoliz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra \u00e9s a szabads\u00e1gjogok fokozatos lebont\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekszik.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A modern technol\u00f3giai k\u00f6rnyezetben az orwelli vil\u00e1g kifejez\u00e9s \u00faj \u00e9rtelmet \u00e9s ijeszt\u0151 aktualit\u00e1st nyert. A digit\u00e1lis adatgy\u0171jt\u00e9s, a kamerarendszerek kiterjedts\u00e9ge, az algoritmikus v\u00e9lem\u00e9nyform\u00e1l\u00e1s \u00e9s az \u00e1lh\u00edrek terjed\u00e9se korunkban ism\u00e9t el\u0151t\u00e9rbe helyezi az \u00edr\u00f3 pr\u00f3f\u00e9tai figyelmeztet\u00e9seit. Az igazs\u00e1g \u00e9s a szem\u00e9lyes auton\u00f3mia nem mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151 \u00e1llapotok, hanem t\u00f6r\u00e9keny \u00e9rt\u00e9kek, amelyeket a technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9s \u00e9s a politikai \u00e1talakul\u00e1sok k\u00f6zepette is folyamatosan \u00f3vni kell. Orwell munk\u00e1ss\u00e1ga arra eml\u00e9keztet, hogy a szabads\u00e1g meg\u0151rz\u00e9se a kritikus gondolkod\u00e1s \u00e9bren tart\u00e1s\u00e1n m\u00falik.<\/p>\n\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>George Orwell a 20. sz\u00e1zadi vil\u00e1girodalom \u00e9s politikai gondolkod\u00e1s egyik legmeghat\u00e1roz\u00f3bb, pr\u00f3f\u00e9tikus l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d\u00fa alakja. B\u00e1r\u2026<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":118,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[9],"tags":[],"class_list":["post-119","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kultura"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/yellowbird.hu\/?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/119","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/yellowbird.hu\/?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/yellowbird.hu\/?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/yellowbird.hu\/?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/yellowbird.hu\/?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=119"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/yellowbird.hu\/?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/119\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":136,"href":"https:\/\/yellowbird.hu\/?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/119\/revisions\/136"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/yellowbird.hu\/?rest_route=\/wp\/v2\/media\/118"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/yellowbird.hu\/?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=119"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/yellowbird.hu\/?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=119"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/yellowbird.hu\/?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=119"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}